Ugrás a tartalomhoz

Olasz Munkás Szakszervezetek Konföderációja

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Confederazione Italiana Sindacati Lavoratori
Olasz Munkás Szakszervezetek Konföderációja
Alapítva1950. április 30.
Típusszakszervezeti konföderáció
Tevékenységérdekképviselet
Székhelyvia Pio 21
Róma
Tagság4 082 056 (2022)[1]
FőtitkárAnnamaria Furlan
A Confederazione Italiana Sindacati Lavoratori
Olasz Munkás Szakszervezetek Konföderációja weboldala

Az Olasz Munkás Szakszervezetek Konföderációja (olaszul: Confederazione Italiana Sindacati Lavoratori, rövidítése: CISL) a CGIL mellett Olaszország egyik legnagyobb szakszervezeti konföderációja, mely politikailag hagyományosan a jobbközép oldalhoz tartozik és kereszténydemokrata szellemiségű.[2]

Története

[szerkesztés]

A fasizmus előtt 1918 és 1926 között létezett CIL (Confederazione italiana dei lavoratori) néven, amely a katolikus mozgalom nyomán született meg XIII. Leó pápa Rerum novarum nevű enciklikája révén. Az enciklika magában foglalta a munkáltatók és munkavállalók feladatát. Külön fejezetet kapott a munkásszervezetek szerepe.

Eredete

[szerkesztés]

A CISL eredete 1944-re a Római Megállapodásig nyúlik vissza, amit Giuseppe DI Vittorio kommunista, Achille Grandi kereszténydemokrata és Emilio Canevari szocialista politikusok írták alá. Így született meg a CGIL, amely hitet tett a fasizmus elleni harcban emellett támogatta az Olasz Ellenállási Mozgalmat is.

Az 1948-as olaszországi parlamenti választások után a kommunisták és szocialisták ellenzékbe kerülnek. Alcide De Gasperi vezette kormány kerül hatalomra amely egyértelműen euroatlanti elköteleződésű volt és kizárták a baloldali pártokkal való bárminemű kormányzást. A CGIL már ekkoriban is szoros viszonyt ápolt az Olasz Kommunista Párttal, ennek következtében a CGIL számos sztrájkot hirdetett a Marshall-terv és a NATO ellen. A CGIL sztrájkot hirdetett még rendszeresen a De Gasperi-kormány nyugatbarát politikája ellen. Ez komoly belső viszályt eredményezett a CGIL kereszténydemokrata, laicista és reformer szárnya között.

A CGIL kereszténydemokrata szárnyának való kiválásának a Palmiro Togliatti ellen elkövetett 1948. július 14-i merénylet adta meg a végső pontot. A kereszténydemokrata szárny amúgy is az Olasz Kereszténydemokrata Pártot ismerte el, őket valóban képviselő pártként. Ez a Római Megállapodás megszegését is jelentette, hiszen a megállapodás előírta a politikai semlegességet.

CISL megalakulása

[szerkesztés]

A CISL 1950-ben alapult meg, a kezdeti években a konföderáció számos nehézséggel kellett szembesüljön: a konföderáció eleinte az ország legnagyobb munkáltatói érdekképviseleti szervéhez, a Confindustriahoz (Olasz Gyáriparosok Szövetsége) tartozott, majd 1956-ban szervezetileg leváltak tőlük. Az 1960-as évek elején a kohászati, elektroműszerész dolgozók helyzete miatt hirdettek harcot. 1963-ban elérték, hogy a fémipari munkásoknak munkaszerződést írassanak alá a munkaviszonyuk kezdetekor valamint teljesítménybérezést vezessenek be.

Szakszervezeti ágak

[szerkesztés]

A CISL-nek jelenleg 4.542.354 fő a tagja, amivel az ország második legnagyobb létszámú szakszervezete. Szinte minden iparágban képviselteti magát a CISL, összesen 19 szakszervezeti ága van.[3]

  • FAI (Federazione agricola alimentare ambientale industriale): biogazdálkodási,. élelmiszeripari dolgozók, mezőgazdasági dolgozók szakszervezete
  • FEMCA (Federazione energia, moda, chimica e affini): vegyipari, gyógyszeripari, olaj-, gázipari, vízügyi, bányászati, kézműipari dolgozók szakszervezete
  • FLAEI (Federazione lavoratori aziende elettriche italiane): az Enel energetikai vállalat dolgozóit képviselő szakszervezet.
  • FIRST (Federazione italiana delle reti dei servizi del terziario): szolgáltató szektor dolgozóit képviselők szakszervezet
  • FLICA (Federazione italiana lavoratori costruzioni e affini): építőipari dolgozók szakszervezete
  • FIM (Federazione Italiana Metalmeccanici): vaskohászati, hajógyári, elektronikai dolgozók szakszervezete
  • FISTEL (Federazione dello spettacolo, informazione e telecomunicazioni): telekommunikációs dolgozók szakszervezete
  • UGC (Unione generale coltivatori): őstermelők, földtulajdonosok és napszámosokat képviselő szakszervezete
  • CISL FP (Federazione dei lavoratori pubblici e servizi): közalkalmazottak és közszolgáltatók dologózinak szakszervezete
  • CISL_Scuola (Sindacato della scuola): az iskolai dolgozók szakszervezete
  • SLP (Federazione dei lavoratori delle poste): postai dolgozók szakszervezete
  • FIT (Federazione italiana transporti): Ferrovie dello Stato dolgozóinak, ANAS autópályakezelő társaság dolgozóinak és a kereskedelmi kikötői dolgozók szakszervezete
  • Fisascat (Federazione italiana addetti servizi commerciali, affini e turismo): kiskereskedelemben és turizmusban dolgozók szakszervezete
  • Federazione nazionale pensionati: nyugdíjasok és nyugdíjasok alkalmazottak szakszervezete
  • FIR (Federazione innovazione e ricerca): Az állami kutatóintézetek dolgozóinak szakszervezete
  • CISL Università: Egyetemi docenseket képviselő szakszervezet
  • FNS (Federazione Nazionale Sicurezza): tűzoltók, büntetés végrehajtási intézeti és az erdészeti dolgozók szakszervezete
  • FELSA (Federazione dei Lavoratori Somministrati, Autonomi ed Atipici): önfoglalkoztatott és atipikus munkát végzők szakszervezete
  • CISL Medici: magánpraxisban dolgozó orvosok és állatorvosok valamint az állami szférában dolgozó orvosok szakszervezete

Főtitkárok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Olasz_Munkás_Szakszervezetek_Konföderációja&oldid=21580292”